Igazából
vártam ezt a könyvet, mert tudni akartam, hogy fejeződik be a történet, viszont
majdnem kihagytam a Radiant novellát, amiről most nem írok külön, a lényeg,
hogy el kell olvasni az utolsó rész előtt, mert valami nagyon fontos dolog van
benne. Innentől SPOILER az előző részekre nézve!
Tehát
ott tartottunk, hogy Clara anyukája meghalt, Jeffrey eltűnt, a románcnak
Tuckerrel elvileg vége, ráadásul a Fekete Szárnyúak is ott vannak minden
sarkon, készülve arra a nagy háborúra, de ez persze nem akadályozza meg Clarát
abban, hogy ő normális életet éljen. Christiannel és Angelával a Stanfordra
megy tanulni, hiszen most Angela látomásának kéne beteljesedni. Clarának is akad egy újabb rejtélyes, amit mihamarabb meg kell fejtenie...
Annyira
szerettem volna szeretni ezt a befejező részt, hogy csak na, de egyszerűen nem
ment, mert Clara hihetetlenül idegesítő szereplővé vált. Először is Jeffrey, a
tizenhat éves öccse eltűnik, de ő nem is keresi, csak elmegy az egyetemre és
szépen éli világát, aztán meg kiderül Angeláról valami olyasmi, amiben teljes
mértékben mellette kéne állni, erre meg csak saját magával törődik, és még őt
nevezik jó barátnak... Hihetetlenül ellenszenves lett a karaktere, aztán ott
van még Christian, aki meg a tökéletes pasivá alakult, aki annyira jó, hogy
mindenki csak őt akarja Clarának, akárhányszor csak bejön egy szereplő. Ami
Samjeeza lett, arról inkább nem is beszélnék...
A
cselekmény is érdekes volt, az első felében az égvilágon semmi nem történik,
hacsak annyi nem, hogy Christian és Clara tanulgatnak, meg elhanyagolják
Angelát, aztán hirtelen kapunk egy rakás új főgonoszt, akik végül is ismerősek,
bár eddig alig volt szó róluk. A pozitív része a könyvnek, hogy volt pár jobb
jelenet a vége felé, ami miatt olvasható volt a sztori befejezése, Christian
igazán meglepő dolgokat tudott mondani, amivel ellensúlyozta Clara idegesítő
fafejűségét, viszont a nagy harc, amire egész végig vártam, sajnos elmaradt.
Volt ugyan akciójelenet, de nagyon rövid, így eléggé csalódtam. Azután pedig
volt egy borzasztó jó lehetősége az írónőnek, hogy megmentse a könyvet, spoiler
nélkül csak annyit, hogy nem történt meg a dolog, így keserű – vagy épp túl
cukros – szájízzel fejeztem be ezt a trilógiát.
Amit szerettem:
anya-lánya jelenetet; Samjeeza és Clara anyja dolgát; Christian vallomását.
Nem szerettem:
Clarát, mert nem törődött Angela dolgával; mert nem törődött Jeffrey dolgával;
mert tyúkeszű liba, aki nem látja, ami a szeme előtt van...