Leiner Laura - Akkor szakítsunk

Leiner Laura engem a Szent Johanna Gimi első részével megvett magának, végig is olvastam mind a nyolc kötetet, a Kalauzt és még a Bábelt is, úgyhogy egészen biztos voltam benne, hogy a legújabb könyvét is szeretni fogom.

A könyv egy vadnak ígérkező szilveszteri buli éjszakáját dolgozza fel, a főszereplő, Lia szemszögéből, akit épp szerelmi bánat emészt Norbi miatt, akivel karácsonykor szakítottak. Lia nem tervez semmit az év utolsó éjszakájára, csakhogy megtudja, hogy Norbi elmegy arra a bulira, ahová elvileg mindketten hivatalosak voltak, és vérszemet kapva elhatározza, csakazértsem kelt olyan látszatot, mintha még nem lenne túl az egész Norbi-ügyön... 

Kimondom az elején, csalódás volt nekem ez a történet. Ami még működött a Bábelnél az itt valahogy elromlott és nemcsak azért, mert Lia karaktere szinte ugyanolyan volt, mint Zsófié (a Szilkó-Arnold párhuzamról nem is beszélve), egyszerűen nem éreztem elégnek, mintha csak egy klisékből és már olvasott dolgokból összeállított sztorit olvastam volna. Nem azt mondom, hogy annak nem volt jól megírva, mert Leiner Laura igenis tud nagyon jót írni, de ezen a könyvön nem nevettem annyit, a főszereplőkért nem izgultam, ráadásul az egész a végére átment valami végtelen szenvedésbe, főleg Lia és Norbi kapcsolatát illetően. 

Elég sok szereplő volt a történetben, ehhez képest az egy darab Szilkón kívül senkivel nem voltam kibékülve. Az édelgő legjobb barátok Eszti és Csabi legalább annyira irritáltak, mint a többieket, bár a sztorijuk végkifejlete tetszett, életszagú volt, ami kábé az egyetlen igazán pozitív dolog, ami találtam ebben a regényben. Nem mondom, hogy utáltam az egészet, mégiscsak Laura írása és mint ilyen olvastatja magát, de sokszor untam, és rengeteget vártam, hogy jöjjön el az a rész, ami miatt megszeretek mindent és mindenkit. Nem jött. 

Mindezek ellenére még nem adtam fel, fogok még olvasni Leiner Laurától, és továbbra is reménykedem benne, hogy lesznek még könyvei, amiket imádni tudok. 

Amit szerettem: a borítót, mert szép; a poénok egy részét; ami kiderült Csabi és Eszti kapcsolatáról. 

Nem szerettem: Liát; Norbit; Lia és Norbi párosát, mert külön-külön sem voltak szerethetőek, együtt kifejezetten ellenszenvesnek tűntek…