2013. október 12., szombat

Elizabeth Richards – A sötétség városa (Black City #1)



Átnézegetve a Maxim kiadó újdonságait megakadt a szemem ezen a köteten, nemcsak a borítója miatt, hanem mert a fülszöveg is ígéretesnek hangzott, és azt kell mondjam egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam ezt a könyvet.

A Fekete Város lakóinak egy véres, brutális háború után kell újjáépíteniük a füstölgő romokat és saját életüket. A városon emberek és sötétfajzatok osztoznak, csak a Határfal választja el őket egymástól. Egy elszabadult vírus sokakat megfertőzött, még tovább súlyosbítva a helyzetet, és a sötétfajzatok új mutációit hozva létre. Bár a háborúnak vége, lüktet a feszültség, a Fal két oldalán élők ugrásra készen várják az újabb összecsapást. Ebben a kiélezett helyzetben Natalie Buchanannal és Ash Fisherrel megtörténik az elképzelhetetlen: egymásba szeretnek. Natalie ember és egy kormánytisztviselő lánya. Apját megölte egy Haragvó sötétfajzat, és a lány még nem tért magához az egész életét felforgató megrázkódtatásból. Hogyan lehetséges ezek után, hogy beleszeretett Ashbe, ebbe a sötétfajzat félvér fiúba? Érzései felkavarják, minden szívdobbanása ellent mond annak, amiben addig hitt. Ez a féktelen szerelem választásra kényszeríti családja és Ash között. A fiú sem adja könnyen át magát érzéseinek, elvágyik saját vérei közé, a Határfal túloldalára. S bár hamar rájön, hogy Natalie a „vértársa”, meg kell küzdenie a külvilággal és önmagával. Szenvedélyes románc veszi kezdetét ebben a lepusztult, mégis lenyűgöző világban, amelynek hangulata szinte magába szippantja az olvasót. Letehetetlen könyv, semmiképpen ne hagyja ki!

A fülszöveg mindent – még egy kicsit többet is, mint kellene – elmond, így csak arról írnék, mennyire meglepően jó volt ez a könyv. Ash és Natalie mindketten szerethető karakterek, bár nekem Ash volt az abszolút kedvenc. A srác félig sötétfajzat, amitől az első oldalakon igazi rosszfiúnak hatott, de aztán kirajzolódott az igazi jelleme, máris teljes erőbedobással lehetett szurkolni neki. Natalie bár enyhén mutatta az „utálnivaló” főszereplőlány tulajdonságait, szerencsére hamar levetkőzte őket és észhez tért. Kettejük románca annyira tűnt érdekesnek, azt hittem, olyan lesz, amit már láthattunk ezret, de az írónő belevitt egy nagyon jó csavart, ami meglepett, szóval igazi felüdülés volt.

Ami nem tetszett az néhány logikai bakinak tűnő dolog, ami nem is volt igazán az, hiszen kiderült, mi miért volt, de olyan nyilvánvaló a történet legelejétől kezdve, hogy igenis hibának érzem. A másik a fordítás. Igényes, szép kiadás, de többször megakasztott egy-egy mondat magyartalansága, és hibák is voltak a szövegben, egy utolsó átnézés mindenképpen jól jött volna neki. Mindazonáltal ezek elenyésző gondok, főleg, ha azt veszem, mennyire meglepett a történet vége, elkapott a muszájmostazonnalafolytatást érzés, ami szerencsére alábbhagyott, mert rájöttem, hogy a sorozat három részes, amiből az utolsó még angolul sem jelent meg, így várni kell rá.

Annyit még hozzátennék, hogy történet hangulata nagyon megkapó, eleve a Fekete Város (ez maradhatott volna Black City, kár a fordítás szerintem) nagyon érzékletesen van leírva, ami megteremti a nyomasztó légkört a könyvhöz, amitől csak még jobban bele tudja élni magát az ember, szóval szerintem mindenképp érdemes beszerezni a könyvet, az biztos, hogy a folytatásokra is szert teszek majd.

Amit (nagyon) szerettem: Ash-t, az utolsó jeleneteket; az akciódús részeket, amikor a szereplők külön voltak.

Nem szerettem: romantikus rinya, amikor annyi fontosabb dolog lenne éppen; néha bevillant pár jelenet más könyvekből; és SPOILER!! iskola a fal mellett? Komolyan nem gyanús?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése