Nagyon
régóta el akartam olvasni a Ha maradnék című első részt, amit nemrég sikerült
is beszereznem, ráadásul megkaptam ezt a második könyvet hozzá, úgyhogy teljes
lehetett az örömöm. A borító nagyon tetszik, és istenien megy az első rész
csellósához, de persze a történet volt az, ami bármilyen borítóval a szívemhez
nőtt volna. Innentől SPOILER az első részre nézve.
Tehát
a második kötet Adam szemszögéből játszódik. Három év telt el, amióta Mia
meghozta a döntését, ez azzal is járt, hogy a közös utuk Adammel szétvált, amit
a fiú nagyon nehezen dolgoz fel, próbál élni, de nem sok öröme van benne, aztán
egy este újra találkozik Miával...
Azt
kell, mondjam, imádtam az első részt, Adam kifejezetten a kedvencemmé vált, de
a folytatás még jobban levett a lábamról. Ennek a fő oka is persze Adam. A
srácból rocksztár lett, de ez mégsem változtatta meg, ugyanaz az az édes, érzékeny
srác maradt, mint volt, csak egy rakás nehezen feldolgozható problémával.
Többször képzeletben fejet hajtottam az írónő előtt, ugyanis az érzelmekkel
borzasztó jól tud játszani, elszorult a torkom, haragudtam, nevettem, és
majdnem sírtam is, szóval volt itt minden, amit csak ki lehet hozni az
olvasóból.
Az
előző részhez hasonlóan van felépítve, egyik fejezetben még a jelent látjuk,
aztán a múlt egy szeletkéjét, ami lassan kiadja az egész történetet. Az
abszolút kedvenceim a dalszövegek voltak (ezekre direkt rákerestem eredeti
nyelven is, bár a fordítás nem rossz), és imádtam őket. Többször félre kellett
tennem a könyvet, elgondolkodni egy-egy részleten, annyira igazi és emberi volt
az egész... Mindenfajta istenítés nélkül: ez egy nagyon jó könyv, amolyan
muszáj elolvasni fajta.
Amit (nagyon) szerettem:
dalszövegeket; Adam-et; az egészet.
Nem szerettem: -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése