2011. október 11., kedd

Robin Brande – Fat Cat


Olvastam egy jó kritikát erről a könyvről, ami nagyon felkeltette az érdeklődésem, így muszáj volt beszereznem, és szerencsére nem csalódtam, tetszett.

A túlsúlyos Cat nem érzi jól magát a bőrében, épp ezért jön jól neki a kutatási programjának témája: ősemberek. Cat úgy dönt, hogy hét hónapig követni fogja az ősemberek életmódját, vagyis csakis azt eszi, amit ők is ehettek, ráadásul lemond minden modern technikáról, így például a mobiljáról, az autóról és a tévéjéről is. Szinte az első nap meggondolja magát, de aztán mégiscsak betartja az elhatározását, ami nem csak óriási lemondásokkal jár számára, de megváltoztatja az egész életét, kezdve a testalkatával…

Nagyon jók voltak a karakterek a könyvben, szerettem Catet, de a barátnőjét, Amandát még jobban, a kedvencem pedig Amanda pasija, Jordan lett. Nagyjából ők voltak, akik elfogadták Catet túlsúlyosként is, aztán amikor elkezdett fogyni, megjelentek a pasik is az életében, akiket Cat a maga szarkasztikus módján egész jól kezelt. Aztán még ott van Matt, Cat régi legjobb barátja, aki sokban hozzájárult ahhoz, hogy Cat le akarjon fogyni, és aki a jeleneteivel egyértelművé tette a helyzetet, amire Catnek jó hosszú ideig tart kitalálni.

A cselekmény nem volt túl zsúfolt, bírtam, ahogyan Cat felépítette magának az étrendet, aztán rájött, hogy az úgy nem fog menni, meg persze érdekes volt a súlyveszteségének hatása is a férfipopulációra. A romantikus szál kicsit túl egyértelmű volt, de az üzenet átjött, ne legyél túlsúlyos, mert még több lesz a problémád, mint egyébként.

Összességében nem volt egy olyan könyv, amit az ember többször is elolvasna, de azért rossz sem volt, egész hamar kiolvastam.

Amit szerettem: Cat programját; Amandát és Jordant.

Nem szerettem: Mattet, én Nicknek szurkoltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése