2012. január 20., péntek

Veronica Rossi – Végtelen ég alatt - Under the Never Sky


Már hónapokkal ezelőtt kinéztem magamnak ezt a könyvet, mert a borító és a leírás is tetszett, jókat hallottam róla, ráadásul disztópia is, amit nagyon szeretek.

Aria világában szinte semmi sem valódi, mindent virtuális birodalmakban csinálnak, hiszen a kinti valóság veszélyes és tele van barbárokkal. Amikor Aria belekeveredik egy olyan ügybe, amibe nem kellene, egyszerűen kihajítják a biztonságos menedékből a sivatagba, ahol elvileg a biztos halál vár rá. Peregrine – Perry – viszont a kinti világ szülötte, de még a törzse tagjainak különleges képességeinek segítségével sem sikerül megakadályoznia, hogy a városlakók elrabolják az unokaöccsét. Amikor Aria és Perry találkoznak, szövetségesként folytatják az útjukat, Aria, hogy tisztázza magát a vádak alól, és visszatérhessen a világába, Perry, hogy kiszabadítsa az unokaöccsét...

Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem ezt az új sorozatot, azt mondanám, fantasztikus. Végig lekötött, és már most alig várom a második részt. A történet E/3-ban játszódik a két szereplő szemszögéből. Aria világa modern, biztonságos, míg Perryé vad és veszélyes, eleinte egyáltalán nem bíznak egymásban, de aztán lassan összeszoknak, és ahogy egyre több mindent derítenek ki egymásról, úgy tudunk meg többet a történetből is. Mindkettejük jelleme szépen kidolgozott, bár ahogy az már lenni szokott a srácot jobban szerettem, Aria is elég könnyen megkedvelhető. A mellékszereplőkről sem lehet megfeledkezni, sokan vannak, és azt hiszem, jó helyen ahhoz, hogy a folytatásokban igazán hasznossá váljanak.

Ami legjobban tetszett az a világ volt, a disztópia összekeveredik a fantasyval, tényleg van itt minden, amiből jó dolgokat lehet kihozni, de nem éreztem soknak, szerettem az írónő ötleteit. A romantika szál enyhén sok volt a végére, de kiegyeztem vele, mert a sztori zárása kárpótolt. És végre nem egy olyan sorozat, ami úgy van vége, hogy valaki halálos bajba keveredik, és az embernek a szíve megáll, mikor látja, nincs több oldal.

Szóval nagyon tetszett a könyv, újabb sorozatot adhatok hozzá a listámhoz, de nem bánom, ezt megérte elolvasni.

Amit (nagyon) szerettem: Perryt; a képességeket; Roart; Talont.

Nem szerettem: a SmartEye-t, nekem nem kéne, utálnám, ha közel lenne a szememhez.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése