Colleen Houck – Tiger’s Destiny (A tigris átka #4)

Helyesbítenem kell magam a korábbiakat illetően, mert fogalmam sincs, miről fog szólni az a bizonyos ötödik rész, amiről eddig csak annyit tudni, hogy lesz, de a Tiger’s Destiny nagyon úgy tűnik, hogy zárókötetet a sorozatnak. Innentől SPOILER az előző részekre!

A harmadik rész úgy ért véget, hogy Lokesh elrabolta Kelsey-t, most Kelsey-nek okosnak kell lennie, hogy húzza az időt, míg a hercegek rátalálnak, úgy tesz, mintha áttért volna a sötét oldalra, ám a Lokesh-sel való esküvőjét meghiúsítják a tigrisek, és miután kiszabadítják Kelsey-t, elindulnak az utolsó küldetésükre...

Annyira fejlődő tendenciát mutat ez a sorozat, hogy ezt a kötetet már nagyon bírtam, jó előre megsejtettem, mi lesz az utolsó küldetés, és sikerült eltalálnom, főszereplőinknek időutazást kell tenniük, hogy a múltban teljesítsék be a végzetüket. Tényleg a legjobban sikerült kötet, főnixekkel, démonokkal és persze egy nagy, gonosz elleni háborúval, nem is beszélve a meglepetésszereplőről, akit már első látásra felismertem. Külön elismerés az írónőnek, amiért nem maradtak vakfoltok a történetben, minden aprólékosan el lett magyarázva, mégsincs túlbonyolítva, kerek lett az egész.

A jellemeket illetően sajnos nincs fejlődés, Kelsey még mindig ugyanolyan, mint volt, de legalább sikerült megkedveltetni az olyan jelenetek során, ahol nem volt totál ésszerűtlen a viselkedése. Bármennyire is nem szerettem, az írónőnek annyira jó keretet sikerült hozzá írnia, hogy kifejezetten élveztem a könyvet, és megbocsátottam a folyamatos és visszatérő romantikus-nyavalygós jeleneteket.

Szóval nem tudom, miről fog szólni az ötös kötet, de ezzel a résszel szerintem minden normálisan le lett zárva, kaptam egy nagy, nyálas esküvős jelenetet a legvégére, a Főgonosz megkapta a kiérdemelt jutalmát meg minden ilyesmi, most mégis fúrja az oldalamat a kíváncsiság, mi szükség ötödik részre. Nyilván azt is muszáj lesz elolvasnom.

Amit szerettem: a főnixeket; a csavarokat; a drámaibb jeleneteket, amik most nagyon jól sikerültek; az időutazást; Kelsey és Lokesh esküvőjét (ezt különösen); a meglepetésszereplőt, a „két istennőt”; tényleg sok mindent...

Nem szerettem: esküvős jelenet, oké kiegyeztem már a romantikus szállal, de ez az esküvő tényleg nem kellett volna.