Még júliusban olvastam ennek a könyvnek az első részé Between the Lines címmel, akkor írtam fel az időpontját a második rész megjelenésének, mert mindenképpen el akartam olvasni. Innentől SPOILER-t tartalmaz az első részre nézve
A történet ott folytatódik, ahol abbamaradt, vagyis Emma rájött, hogy Grahamnek gyereke van, de természetesen ez nem jelent problémát, hiszen ők ketten egymásnak vannak teremtve, máris tervezgetni kezdik, hogyan éljék túl a távkapcsolat nehézségeit még négy hónapig, mert Emma csak akkor tud Graham közelébe költözni. Minden szép és jó lenne közöttük, ha nem lenne Reid és Brooke. Ugyanis Brooke úgy érzi, Graham hozzá tartozik, Reid pedig még mindig ki van akadva Emma elutasítása miatt. Ők ketten összefognak az álompár ellen, és minden eszközt megragadva igyekeznek lehetetlenné tenni a kapcsolatukat...
Azt kell, mondjam, hogy ez a második rész sokkal jobban tetszett, mint az első, és ennek az oka elsősorban Reid és Brooke voltak. Míg az előző részben nem szerettem Reidet, ebben a kötetben abszolút kedvencemmé vált nagyjából az elejétől kezdve, pedig a jelleme nem változott sokat, talán csak egy árnyalatnyit az eltelt idő alatt, mégis ez a változás pont elég volt ahhoz, hogy ő legyen a legjobb a négy főszereplő közül. Igen, még az első részben csak két szemszög volt, Emmáé és Reidé, most belép a történetbe Graham és Brooke is a saját gondolataikkal.
Graham és Emma szál aranyos volt, de nem tudott annyira lekötni, mint Brooke és Reid részei, akik közös múltjáról most sokkal többet megtudunk, mint előtte, és még nyilvánvalóbbá válik, hogy mitől lettek mindketten ennyire „elveszett” lelkek. Imádtam a beszélgetéseiket és a gondolkodásmódjukat, az írónő ezeket nagyon életszerűen oldotta meg, ahogy a filmes világ részleteit is.
Nem akarok sokat mondani a cselekményről, csak annyit, hogy engem végig lekötött, és kifejezetten örültem, hogy Reid nem ment át romantikus, nyálas hősbe, és nem jött össze Brooke-kal, ahogy számítani lehetett volna rá. Ezzel a második kötettel még mindig nincs vége a sorozatnak – bár azt hiszem Graham és Emma szála lezárult – a könyv egy kis betekintéssel végződik a következő részbe, amiben úgy sejtem, Reid végre kicsit egyenesbe jön az életével, és aminek a megjelenése 2011. decemberében várható (éljen!). Mindenképp be fogom szerezni, ahogy az írónő egyéb könyveit is.
Amit (nagyon) szerettem: hogy megkedveltem Reid-et; Reid jeleneteit; Reid-et úgy egyébként is; és a jeleneteket, amikor Brooke és Reid az álompáros ellen szervezkedtek.
Nem szerettem: Emma és Graham néha túl sok volt, kedvem lett volna rájuk ordítani, hogy tényleg menjenek már szobára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése