Szeretem
Colasanti könyveit, mert egyre jobbak, tavaly úgy voltam vele, hogy a So MuchCloser az egyik legjobb könyve, de most kijelentem, hogy a Keep Holding On a
legjobb. A borítón a lány nem igazán illik a történethez, amúgy aranyos az
egész, csak kicsit lehetett volna komolyabb a témához képest.
Noelle
élete nem túl rózsás, szegénysége miatt többen terrorizálják az iskolában, az
anyja teljesen elhanyagolja, otthon éhezni kényszerül az iskolai napokat
épphogy csak túléli, és senki nem tesz semmit. Egyetlen reménye Sherae a
legjobb barátnője (mondjuk neki is épp komoly problémája van), és Simon, a
különc srác, aki munkát ajánl a lánynak...
Szóval
szerintem ez eddig a legkomolyabb Colasanti könyv, a fő téma a bullying
(terrorizálás, zaklatás, szívatás, csúfolás stb.), de kicsit érinti az
öngyilkosságot és a nemi erőszakot is, ennek megfelelően a hangulata letaglózó.
Noelle kilátástalan helyzete miatt végig összeszorult szívvel olvastam. Meg
persze dühösen, jóérzésű ember nem is tud ilyen témájú regényt a kezébe venni
úgy, hogy ne kérdezné meg ezerszer is magától, hogy miért nem tesz senki
semmit. Az írónő nagyon jól leírja a valóságot, azt, hogy a felnőttek is
sokszor mennyire keresztülnéznek ezeken a problémákon, holott a szemük előtt
zajlik minden.
Noelle
a körülményekhez képest erős főszereplő, de nekem inkább a mellékszereplők,
Sherae és Simon voltak a kedvenceim, nélkülük nem lett volna haladás a
történetben. Van romantikus szál is a sztoriban, de nem főszálon, igazából
annyira nem is érdekelt. Akit utáltam az Noelle anyja volt, legutóbb a
Keplinger könyvben utáltam ennyire a lány apját, de ezt most visszavonom,
Noelle anyja ezerszer rosszabb.
Nagyon
ajánlom ezt a könyvet, jó volt, szívszorító volt és szeretnék még több ilyen
történetet, ezzel a témával, mert ez igenis olyasmi, amire oda kell figyelni.
Ja, és Colasanti nálam várólistás természetesen, már most alig várom a
következő könyvét.
Amit szerettem:
nem tudom, lehet-e kifejezetten szeretni valamit ebben a könyvben, nagy hatást
gyakorolt rám az biztos, szóval a hangulatát szerettem. Ja és Sherae-t meg
Simont.
Nem szerettem:
Noelle anyját, minek az ilyennek gyerek?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése