2012. június 20., szerda

Susane Colasanti – Keep Holding On


Szeretem Colasanti könyveit, mert egyre jobbak, tavaly úgy voltam vele, hogy a So MuchCloser az egyik legjobb könyve, de most kijelentem, hogy a Keep Holding On a legjobb. A borítón a lány nem igazán illik a történethez, amúgy aranyos az egész, csak kicsit lehetett volna komolyabb a témához képest.

Noelle élete nem túl rózsás, szegénysége miatt többen terrorizálják az iskolában, az anyja teljesen elhanyagolja, otthon éhezni kényszerül az iskolai napokat épphogy csak túléli, és senki nem tesz semmit. Egyetlen reménye Sherae a legjobb barátnője (mondjuk neki is épp komoly problémája van), és Simon, a különc srác, aki munkát ajánl a lánynak...

Szóval szerintem ez eddig a legkomolyabb Colasanti könyv, a fő téma a bullying (terrorizálás, zaklatás, szívatás, csúfolás stb.), de kicsit érinti az öngyilkosságot és a nemi erőszakot is, ennek megfelelően a hangulata letaglózó. Noelle kilátástalan helyzete miatt végig összeszorult szívvel olvastam. Meg persze dühösen, jóérzésű ember nem is tud ilyen témájú regényt a kezébe venni úgy, hogy ne kérdezné meg ezerszer is magától, hogy miért nem tesz senki semmit. Az írónő nagyon jól leírja a valóságot, azt, hogy a felnőttek is sokszor mennyire keresztülnéznek ezeken a problémákon, holott a szemük előtt zajlik minden.

Noelle a körülményekhez képest erős főszereplő, de nekem inkább a mellékszereplők, Sherae és Simon voltak a kedvenceim, nélkülük nem lett volna haladás a történetben. Van romantikus szál is a sztoriban, de nem főszálon, igazából annyira nem is érdekelt. Akit utáltam az Noelle anyja volt, legutóbb a Keplinger könyvben utáltam ennyire a lány apját, de ezt most visszavonom, Noelle anyja ezerszer rosszabb.

Nagyon ajánlom ezt a könyvet, jó volt, szívszorító volt és szeretnék még több ilyen történetet, ezzel a témával, mert ez igenis olyasmi, amire oda kell figyelni. Ja, és Colasanti nálam várólistás természetesen, már most alig várom a következő könyvét.

Amit szerettem: nem tudom, lehet-e kifejezetten szeretni valamit ebben a könyvben, nagy hatást gyakorolt rám az biztos, szóval a hangulatát szerettem. Ja és Sherae-t meg Simont.

Nem szerettem: Noelle anyját, minek az ilyennek gyerek?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése