Ezzel a könyvvel megint a szokásos történt, megígértem magamnak, hogy nem kezdek új sorozatba, aztán megszegtem az ígéretem, és belelapoztam. Aztán meg nem tudtam letenni. A borító a hibás, azt hiszem. Túl jól néz ki.
A történet: Evie az IPCA (the International Paranormal Containment Agency) nevű titkos szervezet munkatársa, különleges képessége, hogy átlát mindenféle paranormális lény bűbáján, így cserkész be vámpírokat, vérfarkasokat vagy épp azt a láthatatlan srácot, Lendet, aki képes felvenni bárki alakját. Evie barátkozni kezd Lenddel, aki felnyitja a szemét néhány dologgal kapcsolatban, így a lánynak kétségei támadnak. Ráadásul a központon kívül is zajlik az élet, egy ismeretlen lény pusztítja a paranormális lényeket, csak idő kérdése, hogy eljusson az IPCA-be is...
Nem mondom, hogy túlzottan kiemelkedik a többi paranormális sorozat közül, viszont olyan stílusban van megírva, amit én nagyon szeretek. Könnyed, nincsen túlmagyarázva semmi, és épp ezért elhiszem, ráadásul az egészet olyan finom humor járja át, amitől még élvezhetőbbé válik. Örültem, hogy a vámpírokon, farkasembereken és tündéreken kívül különlegesebb lények is feltűnnek, mint például a trollok vagy a banshee.
A karakterek tetszettek, bár Evie kicsit túl naiv, szerethető. Lend végre nem az a macsó pasi, hanem úgy viselkedik, mint egy normális srác az ő korában, őt is nagyon kedveltem. A mellékszereplők is egész jól kidolgozottak, nem maradtak kérdéseim őket illetően. Cselekményileg kicsit kiszámítható volt, szerettem a történteket, mert bár ilyet is láttam már, mégis másabb volt, mint a nagyon megszokott.
Összességében nagyon tetszett, mert végre olyan paranormális történetet kaptam, amilyet szeretek olvasni, és szerencsére nem úgy végződik, hogy az olvasónak muszáj legyen rögtön a folytatásért nyúlni (bár én már szemezek vele).
Amit szerettem: Lendet, a bleep-eket; az összefüggéseket.
Nem szerettem: -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése