Igazából nem akartam elolvasni ezt a könyvet, mert a romance comedyket nem szeretem annyira, de az írónő eddigi könyveit nagyon szerettem, kíváncsi voltam, hogy honnan indult (ez az első könyve Echolsnak), és szerencsére nem kellett csalódnom.
Virginia és Drew idén megosztva kapják meg a vezérdobos címet az iskolai zenekarban. Virgina meg szeretne felelni a szuperhelyes (ám kicsit hisztis) Drew elvárásainak, de a srác egyedül akarja birtokolni a címet, így folyton vetélkednek egymással, amíg az új tanáruk, Mr. Rush meg nem elégeli a viselkedésüket, és megfenyegeti őket, ha nem békülnek meg, egy harmadik személy veszi át a helyüket. Drew és Virginia végül kelletlenül (a lány nem annyira) megpróbálnak összebarátkozni.
Az az igazság, hogy Echols itt még nagyon követi a szokásos vonalat. A lány bírja a fiút, de srác, mintha nem érdeklődne iránta, plusz a lány azt is hiszi, hogy semmi esélye a srácnál, de aztán mégis kialakul közöttük valami. Nagyobb meglepetések nem voltak a regényben, viszont vicces mellékszereplők és helyzetek annál inkább. Bírtam Virginia barátnőjét Allisont, meg a gonosz ikreket, akik közül az egyik Drew barátnője volt, csak sajnos senki nem tudta, melyik is az pontosan.
Szerettem azokat a részeket, amelyekben Mr. Rush szerepelt, örültem a jófej felnőtt karakternek, a poénok nagy része az ő jelenlétéből származott. Drew személyisége kicsit furcsa volt nekem, az egyik pillanatban idegbetegnek tűnt, aztán tök gyorsan átváltott kicsit béna romantikus hősbe, de őt is szerethető volt. Történetileg kicsit csalódott voltam, ugyanis nem volt semmi egyedi, ami felejthetővé tette volna a sztorit, ráadásul az írónő kijátszotta a fiú megbetegszik, a lány ápolja, és akkor kerülnek intimebb helyzetbe kártyát, ami már kezd átmenni klisébe.
Összességében első könyvnek remek volt, és már tudom, hogy Echols mennyit fejlődött, szóval nincs okom panaszra. Ez a könyve nem üt nagyot, mint a Forget You vagy a Love Story, de könnyed délutáni olvasmánynak tökéletes.
Amit szerettem: a gonosz ikrekes poénokat; a jelenetet a traktorban; azt, amikor Drew elhagyja a cipőjét.
Nem szerettem: nem igazán volt ilyen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése