Barnholdt legújabb könyve rajta volt a nyárra leginkább várt könyveim között, mert nagyon szeretem a történeteit, a fülszöveg alapján ígéretesnek tűnt, ráadásul az írónő a One Night That Changes Everything-gel rég megvett magának.
A főszereplő, Hannah idegesen kezdi meg az utolsó iskolaévének első napját, ugyanis közte és a legjobb barátnőjének, Avának pasija között történt valami előző este, a lány pedig retteg attól, hogy felelősségre vonják miatta. A történet elmesélését messzebb, az előző tanév utolsó napján kezdi, amikor is egy bulin szembesül azzal, hogy a barátja, Sebastian egy másik lánnyal csókolózik, ráadásul másnap Ava közli vele, hogy egész nyárra elutazik, egyedül hagyva a lányt a szerelmi bánatával. Hannah nem igazán találja fel magát, de aztán Ava megkéri a pasiját, Noah-t, hogy nézzen rá a lányra, így Hannah nemcsak állást vállal az étteremben, ahol Noah dolgozik, de egyre több időt tölt el Noah-val…
A történet két idősíkban fut, az egyik az első iskolanapon történtek, amikor is a lánynak vállalnia kell, ami történt, a másik pedig a nyár, amelynek az eseményei odáig vezettek, hogy Hannah és Noah együtt töltötték az éjjelt. Ezek az idősíkok fejezetenként váltják egymást, és persze mindig ott érnek véget, ahol végre felbukkan valami, vagy kiderül egy újabb fontos részlet.
Igazából nem csalódtam a sztoriban, ahogy vártam is, jó volt, sokszor torokszorító, vagy épp humoros, ahol kellett. A karaktereket eléggé szerettem, bár néhol ismerősek voltak. Hannah tipikusan az a naiv lány, akiket általában kapunk ilyen történetek főszerelőjének, és jóformán sosem látja, mi folyik az orra előtt, viszont a regény folyamán sokat változik, és volt egy olyan tette, ami miatt nagyon megkedveltem. A kedvenc szereplőm Hannah barátnője, hipohonder Lacey volt, akivel az étteremben ismerkedik meg, és aki folyton valami betegség jeleit keresi magán, szinte az összes jelenetet feldobja a jelenlétével.
Ami zavart az az eredetiség hiánya a történetben. Lehet, hogy velem van a baj, de egy csomó helyen más, hasonló könyvek jutottak az eszembe, például a jelenet, amikor Hannah és Noah a kocsiban, amikor zenéről beszélgetnek, nagyon hasonló játszódik le Dessen Figyelj rám!-jában Anabel és Owen között, ráadásul Ava karakterében, mintha Briannát véltem volna felfedezni Elizabeth Scott The unwritten rule-jából. Persze nehéz csupa újat írni ennyi könyv között, mégis ezek a hasonlóságok zavartak a regényben.
Ennek ellenére persze szerettem a könyvet, és ezentúl is be fogom szerezni Barnholdt könyveit, bár ez nem tetszett annyira, mint a One Night That Changes Everything, megfelelt az elvárásaimnak.
Amit szerettem: Laceyt; Noah-t; a jelenetet, amikor Lacey és Hannah elmennek az expasijaik házához; amikor Lacey kórházba kerül.
Nem szerettem: hogy Noah későn intézkedett az első iskolanapon, jóformán ráhagyott mindent Hannah-ra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése