Azért választottam ezt a könyvet, mert jókat hallottam az írónőről, ráadásul a téma is megfogott, teljesen rákészültem egy jó kis Több mint testőr történetre.
Főszereplőnket, a zeneszerző palánta Ashlynt öt éves korában elrabolta a bébiszittere, azóta az apja szinte börtönben tartja odahaza, alig léphet ki a házból, ha mégis akkor is csak testőri kísérettel. A regény azzal indul, hogy Ashlyn kirúgatja a jelenlegi testőrét, abban reménykedve, hogy mivel már majdnem tizennyolc éves nem kap másikat. Azonban az apuka hajthatatlan, nem túlzás, hogy mániákusan igyekszik elzárni a lányát mindentől, nyíltan uralkodik rajta, ráadásul még a szeretetére meg a féltésre hivatkozva kegyetlenkedik is vele.
Fel is bérli az új testőrt, Colint, a srác azonban nem egy random idegen, hanem Ashlyn gyerekkori ismerőse, akit a lány mindig is utált, tehát apuka úgy véli, hogy ő az utolsó srác a földön, akibe Ash beleszerethetne. Itt volt egy kis zavar a tervben, ugyanis az a bizonyos gyűlölet nem is olyan erős – ráadásul a magam részéről egy elkényeztetett lány nyavalygásának éreztem –, Ashlyn szinte rögtön vonzódni kezd Colinhoz. Tehát egy világ elől elzárt, fiatal zeneszerző és egy kissé túl tökéletes testőr románca a történet.
Olvasható volt, bár nagyobb durranásra számítottam, úgy éreztem az írónő a feszültséget igyekszik szítani a „főgonosz” megjelenéséig a történet lassú áramoltatásával, de az egész akciórész le lett zavarva alig pár oldalban, aztán megint visszatértünk ahhoz a kényelmes tempóhoz, amiben végigfolyt a történet a happy endig. Összességében nem volt olyan érzésem, hogy ezt még máskor is el akarom majd olvasni. Bár voltak benne olyan elemek, amit tetszettek, több volt, ami kiakasztott és már-már hihetetlennek érződött.
A borító még egy nagy melléfogás ehhez a történethez, a képen a szereplők kissé idősebbek, mint kellene, hiszen Ashlyn tizennyolc, Colin pedig huszonegy éves.
Amit szerettem: hogy Ashlyn dalt komponál Colinnak; a szakácsot
Nem szerettem: az akció rész megoldását; hogy Ashlyn egyetlen önvédelem óra után képes volt elbánni azzal a fickóval, aki három évig volt a testőre; azt, hogy a szülők rohadékok, és bár Ash-nek van anyja, mintha ott sem lenne, ha pedig igen, akkor is borzalmasan viselkedik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése