2011. július 2., szombat

Ally Carter – Görbüljek meg, ha igazat mondok

Mivel az első rész is nagyon tetszett, és épp valami könnyed és szórakoztató könyvet kerestem, erre esett a választásom. A borítója, ahogy az első résznek is, elég semmitmondó, ezért nem is tetszik túlzottan, viszont a történet maga mindenért kárpótol.

Cameron (Kaméleon) Morgan tanulmányai a Gallagher akadémián folytatódnak. A Kivételes Ifjú Hölgyek Gallagher Akadémiája a legmenőbb kémképző suli lányoknak. Cammie átesik élete első CIA kihallgatásán a Josh-sal kapcsolatos incidens miatt, amiről édesanyja lemarad valami titkos ügy miatt, ami természetesen nem hagyja nyugodni főhősünket. Barátnőivel újra nyomozásba kezdenek, amíg ki nem derítik az igazságot: létezik egy kémiskola fiúknak is, de ez még semmi, a kémfiúk látogatóba jönnek az akadémiára.  

Kicsit féltem, hogy ez a kötet nem lesz annyira jó, mint az első, de nagyon pozitívan csalódtam, mert jobb volt. A humor és a könnyedség még mindig magával ragadó, a lányok karaktere szimpatikus, és ezúttal kémfiúkat is kapunk, akik nem kevésbé különlegesek. Cammie megint rengeteget ténykedik, próbál túllépni a szívszerelmén, de ami még fontosabb igyekszik visszaállítani a jó hírnevét, ugyanis az kicsit megcsorbult a Josh-ügy miatt. Ahogy az első részben itt is imádtam a jelentéseket, amik időnként megszakítják a mesélést, ráadásul, ha zárójeles rész jön, az biztosan mindig valami érdekes tényt vagy trükköt tartalmaz.

Rosszat talán csak annyit tudok mondani a könyvről, hogy rövid, így nagyon hamar vége lett, pedig ez egy olyan történet, amit az ember szívesen olvasna még tovább. Összességében vicces és könnyed, sok akciójelenettel, plusz egy leheletnyi romantika is felbukkan, de csak annyi, amennyi pont kellett.  

Amit (nagyon) szerettem: a humort; a jelentéseket; Zach-et; a kémtanulmányokat és trükköket, Cammie-t; Mr. Solomont, a bált.

Nem szerettem: hogy rövid volt.    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése