2011. július 2., szombat

Claudia Gray – Az életen is túl

Azt hiszem, hatalmas kreativitásra vallott ez a borító, de már fenn sem akadtam rajta, a harmadik rész után rögtön belevetettem magam a negyedik, utolsó kötetbe. Innentől SPOILER-t tartalmaz az előző kötetekre nézve.

Pontosan ott vagyunk, ahol a harmadik könyv befejeződött, Bianca meghalt és lidércként tért vissza, Lucas szintén meghalt, belőle azonban vámpír lett. A fiú nehezen viseli a vérszomjat, ezért a legjobb megoldásnak az tűnik, ha Lucas visszatér az Evernight Akadémiába, ahol megtanulhat uralkodni magán. Biancának ez kapóra jön, hiszen most már ő is lidérc, mindenképpen ki kell derítenie, hogy miért vonzotta Mrs. Bethany az iskola területére a többi szellemet.

Igazság szerint a harmadik rész után tartalmasabbra számítottam, így csalódás volt az utolsó kötet, de nem mondom, hogy nem érte meg elolvasni. Végre fény derül azokra a titkokra, amiket már a sorozat első részétől kezdve erősen sejteni lehetett, de természetesen csak most lehettünk teljesen biztosak benne. Amit szerettem az a könyv kissé nyomott hangulata volt, Bianca és Lucas ragaszkodása egymáshoz már-már önpusztítónak tűnik, mégis a kapcsolatuk volt a biztos pont az egész történetben. Bár jobban örültem volna a keserű végnek, kiegyeztem a happy enddel.

A karakterek nem igazán változtak az első három rész során, így elég szembeszökő volt, hogy Bianca szuperlidérccé változott, és bár még mindig erősen butácska volt, egész jól boldogult. Lucast valahogy nem sikerült túlzottan megkedvelnem, ugyanakkor sajnáltam itt az utolsó részben főleg mivel Bianca hagyta, hogy vámpírrá váljon, ami elég nagy mocsokság volt, akármivel is indokolta). A kedvenc szereplőim inkább a mellékszereplők voltak, Vicet és Ranulfot szerettem, Balthazarnak is eléggé szurkoltam, megérdemelte volna azt az esélyt, amit Lucas megkapott a végjátékban.

Nem mondom, hogy a sorozat kedvencemmé vált, de egyszer mindenképp érdemes elolvasni, kellemes hétvégi vagy nyári olvasmány sok paranormális dologgal és a jónéhány nagy romantikus jelenettel, viszont azoknak nem ajánlom, akik nem szeretik a légből kapott cselekményt, aminek nincsen sok értelme. Terjedelemben túl sok, feleslegesnek érzek négy kötetet egy lényegében szimpla sztorihoz, ha egyben nem is, két kötetben is biztosan meg lehetett volna oldani. Ennek ellenére nem fogom leírni Claudia Grayt, még más műveit is olvasni fogom, főleg, hogy úgy hallottam lesz egy külön rész Balthazarról.

Amit szerettem: a lidérc-vámpír dolgokat; Mrs. Bethany történetét; Lucas és Balthazar verekedését; a szellemirtást

Nem szerettem: hogy Charityvel nem bántak el igazán; hogy túl hihetetlen lett a sztori vége(mert bár eddig is az volt az egész, a vége túl sok); hogy Bianca ennyire lomha volt, korábban kellett volna intézkednie pár dologban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése