Nagyon megtetszett ennek a sztorinak a leírása, ráadásul nem is egy hosszú olvasmány, úgyhogy gondoltam, belenézek. Aztán végig is olvastam, mert tényleg nagyon rövid.
Tehát adva van Zoey, aki évek óta jár Finn-nel, nagyjából azóta viseli Finn legjobb barátjának Rileynak az „undokságát”, ugyanis a srác feltűnően kerüli őt. Mikor végül Zoey elé mer állni, hogy megkérdezze, miért van ez, kiderül, hogy Riley jócskán odavan érte, amitől Zoey eléggé megijed, mert ő is erősen vonzódik Rileyhoz, csakhogy ott van Finn, aki a legeslegjobb barát a világon. Legalábbis volt, mert Finnről kiderül, hogy megcsókolt egy másik lányt, viszont nem akar szakítani, ahogy Zoey sem, így végül egy másik lehetőségben egyeznek meg: Zoey szabadon megcsókolhat egy srácot…
Nem mondanám, hogy hatalmas cselekmény van a regényben, nagyjából csak kerülgetik egymást a szereplők, aztán kiderül az, aminek ki kell derülnie, és ami végig nyilvánvaló, mégis élveztem. Zoey nem idegesítő lányszereplő, egyetértettem a gondolataival, Finn az a tipikus eddig szuper barát volt, de az olvasó már csak a rossz oldalát látja karakter, Riley pedig tökéletes félisten tinédzsersrác külsőbe csomagolva, édes, őszinte, szexi.
A helyzetek szórakoztatóak voltak, aranyos jeleneteket lehetett látni, és végül happy enddel záródik, de az egész mégsem megy át nyálas romantikába, legalábbis nem annyira. Összességében semmi újat nem nyújtott ez a történet, de szerettem olvasni, mert lekötött, és végül is ez a lényeg.
Amit szerettem: Zoey kistestvéreit; Rileyt; a munkahelyi jeleneteket.
Nem szerettem: -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése