Filmajánló – Vér és csokoládé

Előbb láttam a filmet, csak aztán olvastam el Annette Curtis Klause könyvét, amiből készült, de egyiktől sem voltam annyira lenyűgözve, pedig az alaptörténet nagyon is érdekes, sok mindent ki lehetett volna hozni belőle.

A történet: Vivian (akit Agnes Bruckner játszik) vérfarkas, amikor nem a falkájával van, egy csokoládéboltban dolgozik Bukarestben, itt találkozik Aidennel (Hugh Dancy), a fiatal művésszel, aki szeret farkasokat rajzolni, és érdeklik a rejtélyes dolgok, például maga Vivian. Bár a lánynak ez erősen tiltott, kapcsolatba kerül Aidennel, hamarosan egymásba is szeretnek, azután pedig a párosnak szembe kell néznie Vivian dühös falkájával…  

Először az Underworld jutott eszembe a filmről, valahogy annyira hasonlít a hangulatuk, és mindkettőnél ugyanaz a probléma. Az alapötlet remek, de a képernyőn már nem mutat olyan jól az egész. Bár vannak jó részek a Vér és csokoládéban, nekem valahogy sántít, akárhányszor megnézem, mindig azon gondolkodom, miért nem tetszett jobban. Összehasonlítva a könyvet a filmmel, talán pozitívum a könyvben, hogy többet tudunk meg a farkasokról, viszont az egész unalmasabb is, mint látványban.

A kedvenc szereplőm, Gabriel (Olivier Martinez), aki jól játssza a szerepét, nekem szimpatikus volt, teljesen megértettem, mit miért tesz. Aiden csak a második kedvencem lett, ő amolyan kissé tehetetlen, de mégis csinálja, amire képes pasi, ami igazából hihető, hiszen nem sokat keménykedhet egy egyszerű halandó a vérfarkasok ellen. Tetszett, hogy a vérfarkasok sima állatkerti ordasokká változtak, így nem volt mű, nem mellesleg nem kellett olyan sokat költeni speciális effektekre, ami talán meg sem érte volna. Összességében azt mondanám, egyszer nézhető film, ennek ellenére már vagy ötször láttam, szóval lehet, hogy megér több lejátszást is.

Amit szerettem: a farkasokat; az ezüstpor ötletét; az utolsó nagy akciójelenetet 

Nem szerettem: hogy a film első fele unalmas, hogy bár többet is ki lehetett volna hozni a történetből, ez nem történt meg.