A negyedik sellős történet volt, amit olvastam ebben a hónapban, és meglepő módon még mindig nem untam meg a témát, ez könyv megint tudott újat mutatni. Sajnálattal hallottam, hogy az írónő elhunyt, így a folytatás reménye oda, de ez a könyv önmagában is megér egy olvasást.
A tizenhat éves Lenával megmagyarázhatatlan dolgok történnek, többször is a tengerparton ébred, különös révületbe esik vagy épp furcsa álmok gyötrik. Imádja a tengert, legfőbb vágya, hogy szörfözni tanulhasson, de a születése előtt apjának szörfbalesete volt, így a lány nem mehet a vízbe. A szülői tiltás csak addig tartja vissza, amíg a születésnapja reggelén meg nem látja a titokzatos nőt, aki a vízből figyeli…
Nem is akarok többet elárulni ugyanis az egész regény egy nyomozás, melynek során Lena kideríti azokat a titkokat, amik szerintem elég egyértelműek, viszont a miértek nem, ezeken volt nagy hangsúly. Szerettem a sellők világának leírását, bár voltak olyan vakfoltok, amit az írónő szimplán varázslattal magyarázott. Maga a habtársadalom nem volt épp szimpatikus, egész egyszerűen nem bírtam őket, annyira hidegek-ridegek voltak, de a szabályaik és törvényeik érdekesek, jó sok mindent megtudhatunk róluk.
Alapjában véve tetszett a könyv, ugyanakkor nem nyűgözött le annyira, mint ahogy számítottam rá. Lehet, hogy azért, mert E/3-ban van mesélve, vagy talán Lena idegesítő és (szerintem) önző viselkedése miatt, de képtelen voltam úgy beleélni magam, ahogy az elvárt lenne egy egyébként remek témájú és egész jól kivitelezett regénynél. Annak ellenére, hogy a főszereplőt nem kedveltem, a mellékszereplők imádni valóak voltak. Kezdve Lena féltestvérétől, Cole-tól egészen Kai-ig, Lena legjobb barátból avanzsált fiújáig. Mindegyikükben volt valami kis plusz, amit szerettem.
A befejezés nem száz százalékosan boldog, de reális zárása a történetnek, semmit nem hiányoltam, amikor vége lett.
Amit szerettem: Cole-t; a sellők dalait; Max-et; a szörfórákat, Kai-t
Nem szerettem: a sellőket; a megmagyarázhatatlan varázslatot; Lenát nagyon sokszor.
Sellős történet? Nocsak, a Karib után én is kedvet kaptam a szirénekhez, meg ehhez hasonlókhoz, magyarul is vannak? Fogadjunk, hogy nincs! :D
VálaszTörlésSzerintem még nincsenek, legalábbis nem tudok róla, hogy valamelyik kiadó lecsapott volna a témára, pedig a sellők még annyira frissek.
VálaszTörlés